Ultrafast fashion: amikor már a fast fashion sem elég gyors

Ultrafast fashion: amikor már a fast fashion sem elég gyors

Gyors, gyorsabb, leggyorsabb

Hallottál már a fast fashionről és az ezzel kapcsolatos problémákról? Érted, hogy milyen környezeti és társadalmi, globális és lokális problémákat okoz a jelenlegi divatipar? Gondoltad volna, hogy ez még mindig csupán a jéghegy csúcsa?

Ultrafast fashion: amikor már a fast fashion sem elég gyors

Miközben éppen csak kezdjük egyre többen felismerni a problémákat, amiket a fast fashion mint ipar létrehozott (fenntart, sőt egyre inkább fokoz), már meg is jelent a következő lépcsője ennek a torz “fejlődésnek”. Az olyan, elsősorban az online térben értékesítő (ennek a többi árnyoldalára még visszatérünk később), fizikai boltokkal már nem is rendelkező márkák, mint az ASOS, a Boohoo vagy a Missguided hihetetlen iramot diktálnak még a fast fashion márkákhoz képest is. Az áraik a fast fashionben megszokotthoz képest is alacsonyak (1 angol fontért fürdőruha? Még ilyen is van!). Így pedig a fast fashion által felpörgetett divatiparban már tapasztalt gondok is sokkal erősebbek lettek: az ultrafast fashion ruhadarabjai még inkább eldobhatóvá váltak (hiszen már nem egy ebéd, hanem egy kávé áráért megszerezhető bármikor), még több van belőlük, és még gyorsabban kell legyártani, még nagyobb mennyiségben. Sokszor egy, de maximum két hét alatt jut el egy új kollekció a tervezőasztaltól a boltokba (képzeljük csak el, hogy ez mit jelent), eközben minden héten újabb és újabb daraboknak kell az üzletekbe kerülniük. A vásárlók pedig felfoghatatlan méretű kínálattal találkoznak, amely tényleg folyamatosan ontja magából az újdonságokat (és persze az ellenállhatatlan akciókat). Vajon meddig lehet ezt a gyorsulást folytatni?

Haul és az influencer-világ felelőssége

Láttál már olyan videót, ahol egy népszerű vlogger bemutatja, hogy mi mindent vásárolt az utóbbi időben? Akkor bizony már volt szerencséd egy haul-hoz, a kifejezés (“zsákmány”) pedig nem is lehetne kifejezőbb. Ezekben a videókban népszerű internetes személyiségek, influencerek jellemzően, de nem kizárólag, szponzori kedvezményekkel, vagy teljesen ingyen szerzett új tárgyaikat mutatják meg a közönségüknek (ezzel biztosítva reklámot egy-egy márkának). Ez lehet sminktermék, elektronikai kütyü, lakásdekoráció, de a legnépszerűbbek kétségkívül a ruhák – a fast fashion, és egyre gyakrabban ultrafast fashion darabok, ezzel pedig meg is érkeztük a másik nagyon népszerű videótípushoz, az unboxinghoz (“kicsomagolás”). Nem ritka, hogy több zacskónyi új szettet szereznek be egyetlen videóért a népszerűségre vágyó videósok – mert bizony a haul videókat “mindenki szereti”. A nézettségi adatok legalábbis azt támasztják alá, hogy megéri ezeket elkészíteni, a fast fashion cégeknek pedig befektetni az influencerek vásárlásaiba.

Ezzel nemcsak az a baj, hogy hamis képet mutatnak példaképpen a fiataloknak (hiszen még a legolcsóbb fast fashion darabok mellett is könnyen adósságba verheti magát valaki, aki ezt az életmódot próbálja utánozni), hanem tovább erősítik azt a tévhitet, hogy tényleg boldogabbak lehetünk csupán annyitól, hogy újra meg újra olyan dolgokat veszünk magunknak, amire valójában semmi szükségünk nincs. Arra buzdítanak, hogy vedd meg még a sokadik ugyanolyan felsőt, hiszen ezen az áron hihetetlenül megéri (hiába nem is áll annyira jól), vagy mert mennyire “trendi” a színe/mintája (még ha az hozzád nem is passzol) – mert ettől leszel több, sikeresebb, akárcsak ők.

Kié a felelősség ezért a jelenségért? A cégeké, akik kihasználják a sokszor szintén nagyon fiatal (és már kellően kondicionált) influencereket? Az influencereké, akik mosolyogva adják el nekünk azokat a termékeket is, amelyeket később ők se vesznek elő soha többé? A nézőké, akik kattintanak, lájkolnak, megosztanak, ezáltal fenntartva és nyereségessé téve az egész rendszert? Kicsit talán mindannyiunké – de éppen ezért, mert felelősségünk van benne, érdemes reflektálni saját magunkra, hogy mi hogyan viszonyulunk ezekhez a tartalmakhoz. Az influencer véleményt formál: vannak, akik épp az alternatívák felé terelik a követőiket, ha nekik adunk az időnkből, akkor ezek a tartalmak kerülhetnek előtérbe!

Fotó: Unsplash

Az online vásárlás veszélyei

Mi a leggyorsabb módja megvenni valamit? Természetesen az, ha eszünkbe jut, hogy vágyunk valamire és perceken belül már birtokolhatjuk is! Nem kell elindulni, tömegközlekedni, sétálni, megkeresni a méretünket, az áhított színt …. egyszerűen csak irány az internet (éjjel, munkaidőben, evés közben, tényleg bármikor!), az adott cég webshopja vagy mobilapplikációja és néhány kattintás múlva már birtokolhatjuk is a következő trendi ruhadarabot (persze, másnapig várunk a kiszállításra, de az érzés, hogy a MIÉNK, már azonnal kifejti jótékony hatását a pszichénkre). Instant boldogság, nem igaz?

Valahogy azután mégis elillan a jóleső érzés (talán már azelőtt, hogy megérkezne a “hőn áhított” darabunk), amit majd csak a legközelebbi “kosárba helyez”, “fizetés módja: bankkártya”, “szállítás módja: futár”,“vásárlás megerősítése” láncreakció tud enyhíteni valamelyest. Mert így igaz, az online vásárlásra rá lehet kapni, nem kicsit, nagyon. Nagyon egyszerű, sokszor olcsóbb is, mint a bolti vásárlás (ráadásul komoly kedvezményrendszerek épültek ki az internetes eladások felpörgetésére), és nem kell kimozdulnunk a legszűkebb komfortzónánkból sem.

Csak az USA-ban óvatos becslések szerint is 6% körül van a lakosságban azoknak az aránya, akik klinikai szempontból is vásárlásfüggőnek tekinthetők, és bizony az online vásárlás elterjedése csak rontott ezen az arányon. Ilyen módon sokkal könnyebb magunkat túlköltekezni (sőt, adósságba verni, hála a hitelkártyáknak), azonnal lehetősége van bárkinek kielégíteni a vásárlás iránti sóvárgását, amint az jelentkezik, és az “anonimitásnak”, a személytelenségnek köszönhetően nem jelenik meg a szégyenérzet visszatartó ereje (bár ez és egyfajta bűntudat így is jellemző a függőkre, de online vásárlás esetén, ez már csak később, a vásárlás után jelentkezik legtöbbször).

Összességében az a lehetőség, hogy bármikor, bárhol, bárhonnan hozzájuthatunk bizonyos javakhoz, akármilyen jól is hangzik elsőre, sokat lendített azon, hogy felesleges dolgokat halmozunk fel az életünkben. Ha mindezt végiggondoljuk, mit jelent a ruhaiparban, amelyre ezen kívül is jellemző ugyanez a felhalmozás, könnyen belátható, miért is veszélyes a boltok online térbe költözése. Ráadásul ha nincs fizikai üzlet, olcsóbbá válik minden (nincs munkabér az eladóknak, nem kell fenntartani a bolthelységeket stb.), ezzel a még jobban lejjebb lehet nyomni az árakat, ezáltal azok a problémák, amelyeket már a fast fashionnél láttunk, hatványozottabban jelentkeznek.

Fotó: Unsplash
Fotó: Unsplash

Rendben, ez mind szörnyen hangzik, de akkor mit csináljak?
Talán a fentieket elolvasva úgy érzed, mindennek vége és belefulladunk a ruhaipari hulladékba. Szerencsére, mindannyian tehetünk azért, hogy változzon ez az iparág, és nem kell megszűnnie az online vásárlásnak sem. A divatipar célcsoportja MI vagyunk, mindannyian. Rajtunk múlik, hogy hol és mire költjük a pénzünket, és mivel profitorientált cégekről van szó, azzal, hogy megveszünk-e valamit vagy sem, tényleg hatással vagyunk a működésükre!

Te is része lehetsz a változásnak:

  • Gondold végig, mielőtt megveszel egy új ruhadarabot, hogy szükséged van-e rá? Hordanád többször is, akár évekig? Tetszeni fog hetek/hónapok/akár évek múlva? Praktikus az anyaga, szabása az életmódodhoz? Illik hozzád? Hiányzik a ruhatáradból?
  • Nézd át a meglévő ruháidat: mennyi ruhadarabra van szükséged igazából? A meglévők közül mennyit hordasz?
  • Ha mégis frissítésre van szükséged: részesítsd előnyben az alternatív megoldásokat: vegyél részt ruhacserén, nézz el egy turkálóba (de ne csábulj el a kilós árak miatt, hogy több darabbal térj haza, mint amennyiért mentél!), varrj vagy varrass, illetve keress nem fast fashion lehetőségeket (meglepődnél, hogy egészen elérhetők is vannak!).
  • Vigyázz a ruháidra: mosásnál, tárolásnál vedd figyelembe a jellemzőiket!
  • Légy tudatos a vásárlásaidban: figyeld meg, hogy milyen anyagból, hol és hogyan készül az a ruhadarab, amit megvásárolnál!
  • Tájékozódj! Egyre több magyar forrás is foglalkozik a divatiparban tapasztalható problémákkal, ismerd meg őket, hogy tudj felelősen dönteni vásárlásnál!
  • Add tovább a megszerzett tudást! Beszélgess mindarról, ami a Te érdeklődésed is felkeltette a témával kapcsolatban!
  • Inspirálj másokat akár a közvetlen környezetedben, akár a tágabb közösségedben!
  • Vegyél részt a problémákra figyelemfelhívó kampányokban, akciókban!

További tájékozódásra őszintén ajánljuk korábbi partnereinket, akikkel tavaly ősszel megvalósult a Divat és Minimalizmus kampányunk, és akiket ők ajánlanak tovább – hiteles információra és igényes tartalmakra számíthattok!

A fenntarthatóság pedig nemcsak jól nézhet ki, hanem kifejezetten szórakoztató is lehet! A PINKPONILO, akikkel közösen dolgozva ez a cikk (és részben a mi téma iránti egyre mélyülő érdeklődésünk) is megszületett nemcsak élharcosa egy másfajta szemlélet elterjesztésének, hanem izgalmas workshopokat is kínál. A varrás alapjainak elsajátításával nemcsak lehetőséged lesz arra, hogy magadnak készíts ruhadarabokat, hanem testközelből tapasztalhatod meg, hogy mennyi munka van a legegyszerűbb póló elkészítése mögött is, ezáltal még inkább meg fogod becsülni a ruhaiparban dolgozók munkáját, megérted, sokszor miért kerül többe az etikus divat, továbbá lesz némi rálátásod arra is, hogy mi a különbség egy sorozatgyártott ruha és egy más minőséget képviselő, egyedi darab mögött! Később pedig garantáltan nagyon büszkén fogod viselni az általad készített ruhád, nem csupán 2-3 alkalommal! 🙂

Írta: Bálint Orsolya