Lelassulás, kapcsolódások, inspiráció – Ilyen volt a 2019-es SimplyCity Fesztivál

Lelassulás, kapcsolódások, inspiráció – Ilyen volt a 2019-es SimplyCity Fesztivál

Az idei SimpliCity Fesztivál egy szervező szemével.

   Több mint 400 életmódváltó gyűlt össze az idei SimpliCity Fesztiválon, ahol megtapasztalhattuk, hogyan tehetjük teljesebbé az életünket kevesebbel és hogyan legyünk egyszerűen jól. A harmónia, rend és a tudatosság fesztiválján megélhettük, hogy a mai városi, rohanó életünkben milyen jó megállni egy pillanatra és újból kapcsolódni. Mi is történt az immár másodjára megszervezett minimalista, hulladékmentes SimpliCityn és hogyan tovább a fesztivál után? Erről olvashatjátok beszámolónkat a következőkben.

   A SimpliCity Fesztivál 400 résztvevője és több mint 30 előadója maga is útkereső volt, aki már elindult a minimalizmus, az önismeret, egy új életmód felfedezésének útján vagy pedig azért jött, hogy inspirációt és új ötleteket gyűjtsön ehhez az életmódváltáshoz. A fesztivál célja az volt, hogy irányjelzőket jelöljünk ki személyes fejlődési utunkon és tudatosabban haladjunk tovább, attól függően ki hol tart a tárgyak, a digitális jelenlét vagy épp a kapcsolatok egyszerűsítésében.

Hogyan segítette a fesztivál ebben a résztvevőket? 

“Egy olyan nyitott társaság jött létre, ahol mindenki újdonságra éhes, kíváncsi és őszintén tanulni vágyik a többiektől. Remek az alapötlet és a szervezés – kívánom, hogy egyre többen csatlakozzanak a jövőben!” – egy résztvevő

„A SimpliCity messze túlszárnyalta a várakozásaimat. Különlegessé tette a vezetett kapcsolatépítés, így senki nem érezte magát elveszettnek, akkor sem, ha egyedül érkezett. Különlegessé tette a hulladékmentesség is, ami valódi nem, nem „zöldre festett”, mint amivel sokszor talákozunk környezettudatos rendezvényeken.” – egy résztvevő

„A Fesztiválon nem feltétlen azt tudtam meg, hogy hol van még egy csomagolásmentes bolt, vagy hogyan készítsek otthon sampont, hiszen ezeket az információkat sok helyről beszerezhetem. Ehelyett egy átfogó képet és támogatást kaptam hiteles, lelkes előadóktól, szakértőktől, pszichológusoktól arról, hogy miről szól az önkéntes egyszerűség, milyen előnyei vannak, s miért érdemes a figyelmünket fókuszálni az egyszerű, ámde annál értékesebb dolgok irányába testi-lelki egészségünk érdekében.” – egy résztvevő

Digitális jelenlét

   Idén a fesztivál központi témája a digitális minimalizmus volt, vagyis online jelenlétünk hatása  énképünkre, kapcsolatainkra, közösségeinkre. Hiszen csak akkor tudunk jó döntéseket hozni az online és offline térben egyaránt, ha ismerjük a mozgatórugóinkat, tudjuk, hogy mi az, ami valóban fontos számunkra, mi tölt fel, mennyi az elég. A fesztiválon izgalmas workshopokon vehettünk részt: volt előadás a digitális detoxról, arról, hogy mennyire technológiafüggő társadalomban élünk, de a digitális érzelemkifejezés lehetőségeit, a net és a spiritualitás kapcsolatát is körbejártuk. Szó volt a digitális függőségről és arról is, hogyan őrizzük meg egyensúlyunkat a digitális világban.

Hogyan törjünk ki a megszokásból?

   A fesztivál meghívott előadói olyan gondolkodók, szakemberek, bloggerek, akik nemcsak beszélnek róla, hanem hétköznapjaik része a tudatos és egyszerű életmód. Az előadásokon és műhelymunkákon olyan a hétköznapokban is használható megoldási kulcsokat kaptunk, személyes történeteket, példákat, praktikus tanácsokat hallhattunk, amelyek előmozdítják, hogy valóban a számunkra fontos dolgokra szánjuk figyelmünket és időnket. Fontos tudatosítani, hogy amikor eldöntjük, hogy mire fordítjuk a mindig kevésnek tűnő időnket, akkor egyfajta értékrend, életmód mellett döntünk. Kérdés, hogy sikerül-e meghozni ezeket a fontos döntéseket vagy csak sodródunk?

És akik segítettek egyszerűsíteni

   Szabó Gyula vallja, hogy bolygónk jóllétéhez személyes és közösségi jóllétünkön keresztül vezet az út. De hogyan legyünk JÓL, ha nap mint nap azt látjuk és olvassuk, hogy összedől a világ, élhetetlenné válik a bolygó? Workshopján erre a kérdésre kereste a választ a résztvevőkkel együtt.

   Lupui Iza előadása a mérgező kapcsolatokról szólt és arról, hogyan tudjuk függetleníteni magunkat olyan emberektől, akiknek a társaságában nem érezzük jól magunkat és csak lehúznak.

 Aki pedig arra volt kíváncsi, hogyan élhet egy egész család kisgyerekekkel egyszerűbben, egy kerekasztal beszélgetés keretében választ kaphatott rá Bitay Andi, Faragó Ági, Kulcsár Gabriella és Kövér András példáján keresztül.
  Az egyik legnépszerűbb program Márky Ádám előadása volt, aki abban segített, hogyan legyünk jelen a saját valóságunkban, és ne csupán a fejünkben létező történetekben.


   Kónya Bea ahhoz adott azonnal bevethető tippeket, hogyan fordítsuk az egyik legkárosabb közösségi platformot, az Instagramot a javunkra.

   Kapitány-Föveny Máté pszichológus interaktív előadásán többek között olyan kérdésekre kereste a választ, hogy hogyan formálja át digitális világunk kommunikációs stílusunkat, miképpen alakítja személyes kapcsolatainkat, miért válik addiktívvá az online tevékenység és mit helyettesítünk vele, mi elől menekülünk általa. Sorra vette azokat az alternatívákat is, amik kivezethetnek minket a virtuális függőség kelepcéjéből.

   Erdélyi Boróka előadásában a digitális egyensúly mibenlétéről mesélt, illetve olyan irányelveket ismertetett, amelyek segítségével bárki meglelheti és kialakíthatja a saját egyensúlyát, ezzel élhetőbbé téve az életét.

   Kovács Heni azt osztotta meg a hallgatókkal, hogyan lehetséges pozitívan megélni a nemvásárlást, miközben a jelenlegi társadalom azt tukmálja belénk, hogy az emberi értékünk a megvásárolt javakkal egyenlő. Saját példáján keresztül muttatta be, hogyan lehet hónapokig úgy élni, hogy az alapvető fogyasztási cikkeken kívül semmit nem veszünk, nem csábulunk el a lakásdekorációk, ruhák, elektronikai eszközök láttán, valamint mire tanítanak bennünket ezek a vásárlásmentes időszakok. Tilesch Anna pedig segített rávilágítani arra, hogy milyen marketing eszközökkel ösztönöznek minket még több vásárlásra.                                                      

Az anyagi egyszerűség témájában praktikus minimalista tanácsokat kaphattunk, ha rendszerezni szeretnénk otthonunkat és megszabadulni a felesleges tárgyaktól. Ebben Gátfalvy Boglárka otthonszervezési tanácsadó volt segítségünkre. 

Kis csoportos workshopokon indulhattunk önismereti felfedező útra, ilyen volt például Bolla Anita Érzelmileg minimálban- Az őszi időszak és a minimalizmus című műhelye. 

„A természeti évkör őszi folyamatait segítségül hívva beszéltük át érzelmi életünk jelenlegi időszakát, valamint azt, hogy hogyan tudjuk egyszerűsíteni belső világunkat: mi számunkra az igazán fontos, amire valóban szükségünk van, és mi az, ami már megérett arra, hogy kiszanáljuk az életünkből – mint egy-egy fölöslegessé vált ruhadarabot. Egy minden érzékszervünkre ható testélményben volt részünk, amit a végén agyagszoborba formálhattunk és emlékként hazavihettünk. Azt hiszem, utoljára az ayahuascázás során kerültem ennyire bensőséges és békés viszonyba önmagammal.” – Sáfár Zsófia, Dívány
                                    

   A kortárs művészet, az alkotás, a zene, a játék, az evés-ivás sem maradhatott ki egy felszabadító, örömteli életmódfesztivál kínálatából, amelyek szintén az egyszerűsítést segítik. Ezért volt slam poetry, utcai társasjáték, improvizációs színház, fenntartható divat-és stílustanácsadás, koncert. A My Museum digitális képkeret kiállításán látható munkák változatos szempontból közelítették meg a digitális vizuális kultúra alakulását. Mindegyik mű a digitális művészet szerepét vizsgálta, az egyedit kereste a tömegben és a digitális vizuális információ tömeges jelenlétének hatásaival foglalkozott kritikusan közelítve meg azokat.

Egy fesztivál, ahol nem volt szemetes

   A fesztiválon a téma hazai képviselőinek részvételével tartottunk kerekasztal beszélgetést a hulladékmentes életmód és a minimalizmus kapcsolatáról, de törekedtünk rá, hogy az ökotudatosság és a fenntarthatóság ne csak hangzatos jelmondatok szintjén jelenjen meg, hanem cselekedetként. Ennek jegyében a résztvevőkkel közösen arra vállalkoztunk, hogy a tavalyihoz hasonlóan zero waste, azaz nulla hulladék szemléletben tartsuk a rendezvényt, amiben partnerünk volt a fesztiválnak helyet adó The Studios is.

A legapróbb részletekig ügyeltük arra, hogy ne termeljünk szemetet: nem voltak kihelyezett szemetesek, arra kértük a fesztiválozókat, hogy ami hulladékot megtermeltek, azt vigyék is haza magukkal. Nem volt karszalag, mindenki hozta a kulacsát, újrahasznosított irányítótáblákat festettünk, rendelésnél természetes volt, hogy nem került műanyag szívószál az italokba és hogy textilszalvétát kaptunk az ebéd mellé. A  mosdókba a Lush „meztelen” tömbszappanjait, samponjait és tusfürdőit helyeztük ki, papír kéztörlő helyett pedig törülközők álltak rendelkezésre. A szervezőket nem előregyártott pólókról lehetett felismerni, hanem használt PET palackokból készített színes kitűzőikről. Az ökopiactéren gyűltek össze a fesztiválozók a szünetekben, ahol helyi kisvállalkozók és kiskereskedők mutatták be az ökotudatos és a minimalista élet praktikus alapkellékeit a táskáktól, bevásárlózsákoktól kezdve az ökokozmetikumokon át a textilzsebkendőig, környezetbarát, tartós és helyi alternatívát mutatva ezzel azokra a termékekre, melyeket a hétköznapokban használunk. Itt nemcsak találkozhattunk és beszélgethettünk a kiállítókkal, hanem kreatív workshopokba is bekacsolódhattunk, mint például az ékszerkészítés vagy a zsákvarrás.

„A legtöbb fesztivál arról szól, hogy mértéktelenül fogyasszunk, és megmutassuk a legújabb fesztivál szettjeinket. De itt valami egész más történt. Minőségi időt töltöttünk együtt, a tudatosság szellemében. Annyira feltöltött az egész hangulat, a szervezők és az előadók profizmusa, hogy este tudatos jelenlét állapotában 4 km-t sétáltam hazafele, a csodás budapesti fényekben gyönyörködve. ” Slow Magazin

Biztonságot és erőt adó közösség

Sokan keresünk olyan közösséget, amely segít eligazodni a világban, amely befogad, amely közös értékrenden alapszik. Ez az értékrend önként vállalt egyszerűségen, ökotudatosságon és az emberi odafigyelésen alapszik. Egy ilyen közösség biztonságot nyújt a belső növekedéshez, amelyben otthon érezhetjük magunkat. Ezt a nyitott, tanulásra ösztönző közösséget adta számunkra ez a két nap, amit a minimalizmus szellemében töltöttünk együtt és rengeteg mosolygó arc, nevetés és felszabadultság jellemezte.

A fesztiválhangulat családias, közvetlen volt. Egyszerűen jó volt együtt lenni a hasonlóan gondolkodók körében, akik azonos értékeket vallanak. Az az érzés lengte be a fesztivált,  hogy nem vagyunk egyedül a törekvéseinkkel és a problémainkkal. Itt nem kellett viselkedni, feszengeni és nem számított cikinek, ha valaki saját kulacsból ivott, ételhordó dobozban hozta az ebédjét vagy textilzsebkendőt használt. Elfogadó, baráti, kedves, megengedő légkör uralkodott, ahol minden a közös fejlődést szolgálta, és ahol jó volt kicsit lelassulni. Igyekeztünk teret adni a találkozásoknak és a valódi kapcsolódásoknak ezért idén nagy hangsúlyt fektettünk a közösségépítésre, ebben a mindig mosolygós Horváth Irma a Morea Training alapítója és a Kaptár közösségi iroda csapata volt segítségünkre különleges kapcsolódások programukkal. Ők igazi közösségi élményt teremtettek és ahhoz járultak hozzá, hogy minőségi kapcsolódások születhessenek. Kis csoportokban, vagy párokban oszthattuk meg személyes tapasztalainkat és élményeinket, ezzel is segítve és támogatva a másikat, tanulva egymástól, ezáltal tudatosítotva a megélt élményeket, hogy utána valóban be tudjuk építeni az egyszerűsítő lépéseket a mindennapokba. 

    A SimpliCity Fesztivál megmutatta, hogy a közösségnek mekkora ereje van, hiszen egy kis csapat szervezte sokszor munka mellett harminc helyszíni önkéntes összehangolt munkájával. A mi szerepünk az volt, hogy egy összekötő kapocs legyünk, hogy az önkéntes egyszerűségen alapuló életmódot minél többen megismerjék, kezdjék el és vigyék tovább az üzenetét.

„Ki akartam lépni a buborékból, átélni, milyen egy közösséghez tartozni. A fesztiválon ez megvalósult, ahogy Irma mondta, kicsit tényleg olyan volt, mint anno iskolásként táborozni. Szuper élmény volt!” – egy résztvevő

„Imádtam a fesztivált! Nagyon rég éreztem ennyire jól magam, ennyire otthon magam egy „idegen” környezetben. Szuperek voltak az előadások, hasznosak a workshopok, a különleges kapcsolódások indítás pedig óriási pluszt adott az egésznek, azt éreztem, hogy végre megint felszabadult lehetek, hogy végre újra tudok kapcsolódni tényleg másokhoz.” – egy résztvevő

„A SimpliCity Fesztivál elképesztő kaland volt. Számomra a fesztivál első számú hozadéka a nagyon jó fej, lelkes és motiváló közösség. A közösség, ami az előadókból és résztvevőkből épült, mindent vitt. Először a jó előadások miatt örültem, hogy tudok menni mindkét napra, de végül a személyes ismeretségek és a  beszélgetések azok, amelyek igazán megmaradtak.”- egy előadó

    Ha személyesen ott voltál, azt kívánjuk, hogy vidd el azt a lelkesedést, energiát, a tanultakat, a kapcsolódások élményét és ültesd el ezeket a kis magokat azokban a közösségekben, ahol megfordulsz a mindennapokban. Továbbá arra biztatunk, hogy bátran keresd meg az online térben azt, akivel párszor egymásra kacsintottatok egy workshop során, vagy akivel egy kis csapatot alkottatok és személyesen is találkozzatok! Ha pedig lemaradtál a SimpliCityről, erről az innovatív, elgondolkodtató, előremutató, közösségi élményre épülő fesztiválról, ne csüggedj, mert ezután is számos program alkalmával kapcsolódhatsz egy olyan inspiráló, nyitott közösséghez, aminek jó a részese lenni! Erre lehetőséged lesz akár a Messzelátó Egyesület eseményein, a simply living alkalmakon, ahol túrákat, kerekasztal beszélgetéseket, filmvetítéseket, fenntarható stílus-és divat workshopot, ruhacserét szervezünk havi rendszerességgel, mindezt minimalista szemléletben, vagy kövesd a fesztivál előadóinak programjait, ahol biztosan találkozol olyan emberekkel, akik hasonlóan gondolkodnak!

Írta: Tóth Zsófia

A képekért köszönet Biljarszki Dánielnek, Bidani Photography és Árvai Dórinak, Dora Arvai Photo.

Mert: EGYSZERŰEN JOBB!

WWW.SIMPLICITYFEST.HU

Minimalista életmódfesztivál és hulladékmentes rendezvény